TETSZIK:  
MEGOSZTOM:  

Az istenkeresés útjai

Hogyan tekintenek Istenre a nagyobb vallások: a hinduizmus, a buddhizmus, az iszlám, a kereszténység és a New Age mozgalom?*

Marilyn Adamson írása

Mindannyian abban a tudatban szeretnénk leélni az életünket, hogy „jól csináljuk”. Ennek fényében érdemes legalábbis utána járni, ha mások azt gondolják, tudják, hogy hogyan válhatna az élet megelégedésünkre, sőt, hogyan lehetne „értelme” az életünknek.

Mi a helyzet a nagyobb világvallásokkal? Van-e bennük valami, amitől az életünk stabilabb és értékesebb lehetne?

A következőkben betekintünk a nagyobb világvallásokba. Megvizsgáljuk a hinduizmust, a New Age-et, a buddhizmust, az iszlámot és kereszténységet. Lesz egy rövid leírás mindegyikről, a megkülönböztető jegyeikről és arról, hogy mit „nyerhet” valaki belőlük. Ezután bemutatjuk, hogy Jézus tanításai miben különböznek a főbb vallásoktól.

*Mindegyik rendszernek vannak különböző irányzatai különböző meggyőződésekkel. Ez a leírás az adott rendszerek elterjedt változatára fókuszál. Több más főbb vallás, mint például a zsidó hit is megvitatható lenne, de a tömörség érdekében most ezeket választottuk. Fontos tudni, hogy a cikk írója keresztény.

A hinduizmus és hiedelmei

A legtöbb hindu az végső egységet imádja, annak megtestesülési formáiban (istenek és istennők). Ezek az istenek és istennők bálványokban, templomokban, gurukban, folyókban, állatokban stb. testesülnek meg.

A hinduk a jelenlegi életükben elfoglalt helyüket az előző életükben véghezvitt cselekedeteik eredményének tekintik. Ha előzőleg a viselkedésük gonosz volt, valószínűleg nagy nehézségeket tapasztalnak ebben az életben. Egy hindu célja, hogy felszabaduljon a karma törvénye alól … megszabadulva a folyamatos újjászületésektől.

Három lehetséges módja van a karmikus ciklus lezárásának: 1. Odaszántan elkötelezni magunkat valamelyik hindu istennek vagy istennőnek; 2. Meditáción keresztül odáig jutni Brahma (az egység) megismerésében, hogy felismerjük, az élet körülményei nem valóságosak, hogy az „én” csak egy illúzió, és hogy csak Brahma valóságos; 3. Elköteleződni különböző vallásos ceremóniák és szertartások felé.

A hinduizmusban az egyénnek megvan a szabadsága, hogy megválassza, hogyan törekszik a spirituális tökéletességre. A hinduizmusnak a világban lévő szenvedésre és gonoszságra is van egy lehetséges magyarázata. A hinduizmus szerint a szenvedés, amit valaki átél – legyen az betegség, éhezés vagy egy katasztrófa következménye –, a személy saját gonosz tetteinek a következménye, általában egy korábbi életéből. Csak a lélek számít, ami békességre talál, ha egy nap felszabadul az újjászületések körforgásából.

A New Age és hiedelmei

A New Age a saját „istenségünk” fejlesztését szorgalmazza. Amikor a New Age egy követője Istenről beszél, nem egy olyan transzcendens, személyes Istenre utal, aki az univerzumot teremtette, hanem a magában élő „felsőbb tudatra”. Egy New Age-ben hívő személy saját magát látja Istennek, a kozmosznak, az univerzumnak. Sőt, minden amit az egyén lát, hall, érez vagy elképzel, isteninek tekintendő.

A New Age az ókori spirituális hagyományok gyűjteményekét írja le magát, bár mindezt meglehetősen kaotikusan teszi. Sok istent és istennőt elismer, akárcsak a hinduizmus. Az „isteni” Földet – aminek saját értelmet és érzéseket tulajdonít – tekinti minden spiritualitás forrásának. De az „én” az, ami minden mást felülmúl. Az „én” mindennek a szervezője, irányítója és Istene. Nincs valóság azon kívül, amit az egyén elhatároz.

A New Age a keleti miszticizmust és más spirituális, metafizikai és fizikai gyakorlatok széles körét tanítja, mint például különböző légzőgyakorlatok, kántálás, dobolás, meditáció…mindezt a magasabb tudati szint elérése és az egyén saját istenségének „kifejlesztése” érdekében.

Az egyénnel történő bármilyen negatív dolgot (pl. hibák, szomorúság, düh, fájdalom) illúziónak tekint. Mivel a New Age hívők magukat az életük teljesen szuverén urának tartják, az életükben semmi sem lehet helytelen, negatív vagy fájdalmas. Hitük szerint az egyén olyan fokra fejlesztheti a spiritualitását, hogy végül teljesen eltűnik az objektív külső valóság. Az illető istenné válva megteremtheti a saját valóságát.

A buddhizmus és hiedelmei

A buddhisták egyetlen istent vagy isteneket sem imádnak. A buddhizmusról kívülről sokan azt gondolják, hogy hívei Buddhát imádják. Csakhogy Buddha (Gautama Sziddhártha) sosem állította, hogy ő isten. A buddhisták inkább úgy tekintenek rá, mint olyan valakire, aki elérte azt, amire ők is törekszenek: a szellemi megvilágosodást és vele együtt az élet és halál folyamatos körforgásából való megszabadulást. A legtöbb buddhista szerint egy embernek számtalan újjászületése van, melyekben elkerülhetetlenül megjelenik a szenvedés is. Egy buddhista célja véget vetni ezeknek az újjászületéseknek. Az egyén által vágyai és illúziói okozzák ezeket az újjászületéseket, így a buddhisták célja, hogy megtisztítsák a szívüket és elengedjenek mindenfajta érzéki vágyat és kötődést.

A buddhisták egy sor vallásos előírást követnek és igen odaszántan meditálnak. Ha egy buddhista meditál, akkor nem egyszerűen imádkozik vagy egy istenre figyel. A meditáció inkább egyfajta önfegyelmezés. Gyakorlásával az egyén elérheti a Nirvánát – a belső láng „elfújását”.

A buddhizmus olyan dolgokat kínál, amit a legtöbb nagy világvallás: olyan szabályokat, értékeket és irányelveket, amik mentén az egyén élheti az életét.

Az iszlám és a hiedelmei

A muszlimok abban hisznek, hogy egyetlen mindenható Isten létezik, Allah, aki végtelenül felsőbbrendű és transzcendens. Allahot az univerzum teremtőjének, minden jó és rossz forrásának tekintik. Minden, ami történik, Allah akarata. Hatalmas és szigorú bíró, aki az életükben véghezvitt jó cselekedetektől és a vallásos odaszántságuktól függően bánik kegyelmesen a követőivel. Allah egy követője nem más, mint Allah szolgája.

Noha egy muszlim több prófétát is tisztel, Mohamedet tekintik az utolsó prófétának. Szavai és életvitele adják Mohamed tekintélyét. Egy muszlimnak öt vallási előírást kell követnie: 1. Folyamatosan elismételni egy hitvallást Allahról és Mohamedről 2. Naponta öt alkalommal elmondani bizonyos imádságokat arabul 3. Adakozni a rászorulóknak 4. Minden évben egy hónapig böjtölni – napkeltétől napnyugtáig tartózkodni az ételtől, italtól, szextől és a dohányzástól 5. Életében egyszer elzarándokolni a mekkai szentélyhez. Ezeknek a kötelességeknek a teljesítése alapján egy muszlim remélheti, hogy bejut a paradicsomba. Ha nem, akkor örök büntetés vár rá a pokolban.

Sok ember számára az iszlám megfelel a vallásról és istenről alkotott elvárásoknak. Az iszlám azt tanítja, hogy egy felsőbbrendű Isten létezik, akit jó cselekedeteken és fegyelmezett vallásos szertartásokon keresztül imádnak. Halála után pedig az egyén vallásos odaszántsága alapján jutalmat vagy büntetést fog kapni.

A kereszténység és a hiedelmei

A keresztények egy szerető Istenben hisznek, aki kijelentette magát és személyesen megismerhető. Jézus Krisztussal az egyén fő célja nem a vallásos szertartások vagy a jó cselekedetek, hanem az Istennel való kapcsolat élvezete és az Ő egyre jobb megismerése.

Egy keresztény a Jézus Krisztusba, és nem pusztán a tanításaiba vetett hiten keresztül éli át az örömöt, és telik meg az élete értelemmel. Földi életében Jézus nem Istenre mutató prófétaként vagy a megvilágosodás tanítójaként határozta meg magát. Ehelyett Jézus azt állította, hogy ő Isten, emberi formában. Csodákat tett, megbocsátotta az emberek bűneit és azt mondta, hogy bárkinek, aki hisz benne, örök élete van. Olyan kijelentéseket tett, mint „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”1

A keresztények a Bibliát Isten emberiségnek írott üzenetének tartják. A Biblia amellett, hogy Jézus életéről és csodáiról szóló történelmi feljegyzés, felfedi Isten személyiségét, a szeretetét, igazságát és azt, hogy hogyan lehet kapcsolatunk vele.

Bármilyen körülményekkel is néz szembe életében a keresztény, bizalommal fordulhat egy bölcs és mindenható Istenhez, aki őszintén szereti őt. A keresztények hisznek benne, hogy Isten válaszol az imádságukra, és hogy az élet azáltal kap értelmet, hogy „dicsőítik” őt.

Mennyire különbözőek ezek a nagyobb vallások?

A nagyobb vallásokra és istenről alkotott képükre pillantva azt láthatjuk, hogy óriási különbségek vannak köztük:

  • A hinduk egy sor istent és istennőt elismernek.
  • A buddhisták szerint nincs istenség.
  • A New Age követői szerint ők Isten.
  • A muszlimok egy hatalmas, de megismerhetetlen Istenben hisznek.
  • A keresztények szerint Isten szerető és megközelíthető.

Vajon mindegyik vallás ugyanazt az Istent imádja? A New Age szerint mindenkinek egy közös kozmikus tudatban kellene találkoznia, de ehhez az iszlámnak fel kellene adnia egyetlen, a hinduizmusnak jó pár istenét, a buddhizmusnak pedig lefektetni, hogy mégis van Isten.

A világ nagyobb vallásai mind elég egyediek (hinduizmus, buddhizmus, iszlám, Jézus Krisztus követői). Ezek közül egy állítja, hogy létezik egy személyes, szerető Isten, aki ebben az életben megismerhető. Jézus Krisztus úgy beszél Istenről, mint valakiről, aki szívesen lát minket egy vele való kapcsolatban és úgy áll mellettünk, mint egy vigasztaló, tanácsadó és hatalmas Isten, aki szeret minket.

A hinduizmusban az egyén a karmától igyekszik szabadulni, A New Age-ben az egyén a saját istenségét kovácsolja. A buddhizmusban az élet egy egyéni küldetés a vágytól való szabadulásra. Az iszlámban az egyén vallásos szabályokat követ, hogy a halál után elérje a paradicsomot. Jézus tanításaiban személyes kapcsolatot láthatunk egy személyes Istennel –egy olyan kapcsolatot, ami az elkövetkező életben is folytatódik.

Kapcsolatba léphet-e valaki Istennel ebben az életben?

Jézus szerint a válasz igen. Nem csak hogy kapcsolatba léphetsz Istennel, hanem azt is tudhatod, hogy Isten teljesen elfogad és szeret téged.

Sok világvallás magára hagyja az egyént, hogy egyedül küzdjön a lelki tökéletesedésért. Buddha például sosem állította, hogy bűntelen lenne. Mohamed is bevallotta, hogy szüksége van megbocsátásra. „Bármilyen bölcsek, tehetségesek, befolyásosak is más próféták, guruk vagy tanítók, megvolt bennük annyi józanság, hogy tudják, tökéletlenek, akárcsak mi.”2

Ugyanakkor Jézus Krisztus sosem utalt semmilyen személyes bűnre. Ehelyett megbocsátotta az emberek bűneit és nekünk is meg akarja bocsátani a mi bűneinket. Mindannyian tisztában vagyunk a hibáinkkal, az életünknek azokkal a területeivel, amik miatt mások kevesebbnek gondolnak minket, olyan dolgokkal, amikről mi is azt kívánjuk, bár ne lennének ott…lehet ez függőség, indulatok, tisztátalanság, vagy pl. gyűlölködő megjegyzések. Isten szeret minket, de gyűlöli a bűnt, és megmondta, hogy a bűn következménye a tőle való elválasztottság. De adott egy lehetőséget, hogy bocsánatot nyerjünk és megismerjük őt. Jézus, Isten Fia, Isten emberi formában, magára vette az összes bűnünket, szenvedett a kereszten és önként meghalt helyettünk. A Biblia azt mondja „Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életet adta értünk.”3

Jézus értünk vállalt halála miatt Isten teljes és totális megbocsátást ajánl nekünk. Ez azt jelenti, hogy megbocsátja minden bűnünket…múlt-, jelen- és jövőbelieket. Jézus mindért fizetett. Isten, aki az univerzumot teremtette, szeret minket és kapcsolatba akar kerülni velünk. „Abban nyilvánul meg Isten hozzánk való szeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Isten a világba, hogy éljünk őáltala.”4

Krisztuson keresztül Isten valódi szabadságot ajánl a bűnünktől és lelkiismeret-furdalásunktól. Nem hagyja az egyén hibáit a vállára nehezedni, némi halvány reménnyel arra, hogy másnap jobb emberré válhat. Jézus Krisztussal Isten jött le az emberek felé, és utat mutatott, hogy hogyan ismerhetjük meg őt. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”5

Isten azt akarja, hogy ismerjük.

Isten arra teremtett minket, hogy kapcsolatban legyünk vele. Jézus azt mondta, „Aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha…és aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el.”6 Jézus nem csak arra hívta az embereket, hogy kövessék a tanításait, hanem hogy őt kövessék. Azt mondta, „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.”7 Azzal, hogy saját magát tette az igazsággá, Krisztus túllépett a különböző prófétákon és tanítókon, akik csak beszéltek az igazságról.8

Jézus Istennel egyenlőnek mondta magát, és bizonyítékot is adott erre. Megmondta előre, hogy keresztre feszítik majd, és három nappal a halála után visszatér az életbe. Nem azt mondta, hogy egy napon, a jövőben majd reinkarnálódik egyszer. (Ki tudná, hogy vajon megtörtént-e?) Azt mondta, hogy három nappal azután, hogy eltemették, megmutatkozik élve azok előtt, akik látták a keresztre feszítését. A harmadik napon Jézus sírját üresen találták, és sokan tanúsították, hogy élve látták őt. Most pedig örök életet ajánl nekünk.

Sok világvallástól eltérően…

Sok vallás az egyén spirituális erőfeszítéseire fókuszál. Jézus Krisztussal ez egy kétirányú interakció közted és Isten közt. Ő örömmel fogadja, ha hozzá fordulunk. „Közel van az ÚR mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja.”9 Kommunikálhatsz Istennel, aki válaszol az imádságodra, békességet és örömet ad neked, útmutatást nyújt, megmutatja a szeretetét, és megváltoztatja az életed. Jézus azt mondta, „Azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.”10 Ez nem azt jelenti, hogy az élet tökéletes és problémamentes lesz. Viszont azt igen, hogy az élet folyamán bármikor fordulhatsz Istenhez, aki be akar kapcsolódni az életedbe, és hűséges szeretettel szeret téged.

Ez nem egy rituálé vagy módszer felé való elkötelezettség, mint a Nyolcrétű Ösvény, az iszlám öt oszlopa, vagy a meditáció, a jó cselekedetek vagy akár maga a Tízparancsolat. Ezek a spiritualitás tiszta, jól érthető, könnyen követhető módszereinek tűnnek. De valójában nehéz küzdelemmé válnak a tökéletességért, és az Istennel való kapcsolat még mindig hiányzik belőlük. A reményünk nem abban van, hogy előírásokat vagy törvényeket követünk, hanem hogy ismerünk egy Megváltót, aki teljesen elfogad minket a belé vetett hitünk és az ő áldozata alapján. Nem vallásos igyekezettel vagy jó cselekedetekkel érdemeljük ki a helyet a mennyben. A menny egy ingyenes ajándék számunkra, amikor Jézus Krisztussal kapcsolatot kezdünk.

Szeretnéd átélni a teljes megbocsátást és személyesen megismerni Isten feléd való szeretetét?

Az Istennel való kapcsolat kezdete.

Istennel akár most is kapcsolatot kezdhetsz. Annyi az egész, hogy őszintén megkéred Istent, hogy bocsássa meg a bűneidet és lépjen be az életedbe. Jézus azt mondta, „Íme, az ajtó [a szíved ajtaja] előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.”11 Kapcsolatot akarsz kezdeni Istennel, aki teremtett és mélyen szeret téged? Most is megteheted, ha ez a szíved vágya: „Istenem, arra kérlek, hogy bocsáss meg nekem, és gyere be most a szívembe. Köszönöm Jézus, hogy meghaltál a bűneimért. Köszönöm, hogy bejöttél az életembe, ahogy ígérted.”

A Biblia elmondja, hogy „Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek.”12 Ha őszintén megkérted Istent, hogy jöjjön be az életedbe, akkor most személyes kapcsolatot kezdtél vele. Mintha épp most találkoztál volna Istennel, aki segíteni akar neked növekedni, hogy jobban ismerd őt, a feléd való szeretetét és hogy bölcsességgel kísérjen, bármilyen döntéssel is nézel szembe. A Bibliában János evangéliuma egy olyan rész, ahol többet megtudhatsz az Istennel való kapcsolatról. Az is lehet, hogy másoknak is beszélni akarsz arról a döntésről, amit hoztál – hogy behívtad Jézust az életedbe.

A világ vallásaiban az egyénnek tanításokkal, eszmékkel, módszerekkel, szertartásokkal van kapcsolata. Jézuson keresztül viszont a szerető és hatalmas Istennel lehet kapcsolatunk. Beszélhetsz vele, és innentől kezdve vezetni fog az életben. Nem csak valamilyen módszerhez, filozófiához vagy valláshoz irányít. Arra hív, hogy ismerd, tapasztald az örömét, és bizonyosságod legyen a szeretetében az élet kihívásai közepette. „Lássátok meg, milyen nagy szeretetet tanúsított irántunk az Atya: Isten gyermekeinek neveznek minket.”13

 Behívtam Jézust az életembe (Fontos információk következnek)...
 Gondolkodom rajta, hogy behívjam Jézust az életembe, de jobban szeretném érteni, hogy ez mit jelent...
 Kérdésem van...

(1) János 8,12 (2) Erwin W. Lutzer, Krisztus a többi isten között (Chicago: Moody Press, 1994), 63. oldal (3) 1János 3,16 (4) 1János 4,9 (5) János 3,16 (6) János 6,35 (7) János 14,6 (8) Lutzer, 106. oldal (9) Zsoltárok 145,18 (10) János 10,10 (11) Jelenések könyve 3,20 (12) János 1,12 (13) 1János 3,1

OSZD MEG MÁSOKKAL:  

TOP