Gregory E. Ganssle, Ph.D. írása
Amióta Kant megírta A tiszta ész kritikája című művét, általánossá vált a gondolkodó emberek között az az álláspont, hogy Isten létét lehetetlen bebizonyítani. Intellektuális körökben ez a gondolat már mondhatni dogmaszintre emelkedett. Azt, hogy megkérdőjelezhetetlen dogmának számít, abból a reakcióból tudom, ha az állítást megkérdőjelezem. Amikor valaki azt mondja nekem, hogy „Nem tudod bebizonyítani Isten létezését”, legszívesebben visszakérdeznék: „Honnan tudod? Csak most találkoztunk! Honnan tudod, hogy mire vagyok képes?”
A legtöbben arra gondolnak, amikor ezt mondják, hogy nem tudok olyan filozófiai érvet mondani Isten létezése mellett, ami minden gondolkodó embert meggyőzne. „Nem lehet olyan érvet felhozni mellette, ami cáfolhatatlan lenne” – tartja a mítosz. Ha egy érvem nem győzi meg még a legtüzesebb ateistát is, akkor nem bizonyítottam be Isten létezését. És mivel nem tudok egy ilyen ateistát hitre kényszeríteni, az érveim nem számítanak a szemükben bizonyítéknak. Ha pedig nem számítanak bizonyítéknak, akkor mi hasznuk van egyáltalán?
Valóban nem tudok olyan érvet mondani, ami minden gondolkodó embert meggyőzne. De mit árul ez el? Elmond ez egyáltalán bármit is Istenről? Nem. Ugyanis ez inkább a bizonyíték természetéről árul el dolgokat, semmint arról, hogy létezik-e Isten.
Mit értek ezalatt? Nem tudunk olyan érvet mondani, ami minden gondolkodó embert kétség nélkül meggyőzne arról, hogy Isten létezik. De ez nem baj. Ugyanis semmilyen igazán érdekes filozófiai következtetés mellett nem tudunk olyan érvet állítani, amit mindenki kétség nélkül elfogad majd.
Nem tudom minden kétséget kizáróan bizonyítani – úgy, hogy meggyőzzem az összes filozófust – még azt sem, hogy a Himalája tényleg ott van a helyén az értelmünktől független külső tárgyként. Nem tudom bebizonyítani azt sem, hogy a világegyetem nem öt perce jött létre hirtelen a semmiből, és az összes látszólagos emlékünk nem csak káprázat. Azt sem tudom bebizonyítani, hogy az egyetemen lévő többi diáknak van agya. Lehet, hogy csak nagyon okos robotok.
Valójában nincs olyan érdekes filozófiai következtetés, amit minden kétséget kizáróan be lehet bizonyítani. Így az a tény önmagában nem jelent semmit, hogy az Isten létezése mellett szóló érvek nem vezetnek matematikai bizonyossághoz. Ezzel Isten létezésének kérdése egyszerűen ugyanabba a kategóriába kerül, mint a külső, értelmünktől független világról, vagy a más emberek agyának létezéséről szóló kérdések.
Azt jelenti ez, hogy az Isten létezéséről szóló érvek hasznavehetetlenek? Egyáltalán nem! Igaz, hogy nem tudok olyan érvet, ami minden gondolkodót meggyőz, de ez nem azt jelenti, hogy nincs alapos okom hinni Istenben. Sőt, némelyik okot, ami miatt Istenben hiszek, lehet, hogy te is meggyőzőnek találod. De ha téged nem is győznének meg arról, hogy Isten létezik, attól az én érveim még nem válnak értéktelenekké. Jó okunk van azt hinni, hogy a hegyek valóságosak, az emlékeink általában megbízhatóak és hogy mások agya létezik. Jó okunk van hinni ezekben a dolgokban, még ha nem is lehet őket bebizonyítani. Lehet, hogy néhány érvem téged is meggyőzne, hogy jó okod van hinni Istenben.
Honnan tudhatjuk, hogy Isten létezik-e? Ahelyett, hogy megkérdőjelezhetetlen következetésekre vadásznánk, jobban tesszük, ha mérlegeljük a lehetséges alternatívákat, és az azokat alátámasztó bizonyítékokat. Melyik alternatívához illenek a legjobban a bizonyítékok? Ha több érvet szeretnél hallani, amelyek Isten létezését támasztják alá, nézd meg a következő cikket: Létezik-e Isten?
► | Hogyan lehet megismerni Istent… |
► | Van egy kérdésem vagy megjegyzésem… |