TETSZIK:  
MEGOSZTOM:  

Lilla

A kereszténység vallás vagy egy kapcsolat?

Lilla

Az én történetem nem arról szól, hogy hogyan fordult meg velem a világ egy nap alatt. Nem is arról, hogy milyen csodás és megfoghatatlan dolgok történtek velem. Az én történetem arról szól, hogy hogyan formálódott át az életem az évek során átlagosból nem mindennapivá, céltalanból céltudatossá.

Keresztény családban nőttem fel. Egészen kicsi korom óta természetes volt számomra, hogy Isten létezik, hogy vasárnaponként templomba megyünk, hogy olvassuk a Bibliát, imádkozunk és igyekszünk “jól viselkedni”. Most azt gondolhatnád ezek alapján, hogy előnnyel indultam, ha a kereszténységről van szó, és bizonyos szempontból igazad is van. Nagyon sok mindent tudtam Istenről. Ismertem az összes fontos történetet a Bibliából. Tudtam, hogy Ádám és Éva bűne miatt szakadtunk el Istentől, de ő annyira szeretett minket, hogy odaadta a saját Fiát, Jézust, hogy meghaljon a mi bűneinkért. Tudtam, hogy hogyan kellene viselkedni, mit szabad vagy nem szabad mondani, egyszóval tudtam mindent, amit egy keresztény tizenévesnek tudnia kell. Azonban legbelül teljesen olyan voltam, mint mindenki más. Ugyanúgy küzdöttem dolgokkal, kudarcot vallottam, és éreztem, hogy valami hiányzik az életemből. A kereszténység mint vallás az életem része volt, de tulajdonképpen nem volt meghatározó szerepe. Ugyanolyan nyomorultul éreztem magam, mint mások, mert nem tudtam megfelelni a mércének, ugyanakkor tudtam, hogy valahol itt van a megoldás a problémáimra.

Tizenhárom évesen egy keresztény iskolába kerültem és itt találkoztam más keresztény diákokkal, akik meghívtak a csoportjukba. Reggelenként együtt olvasták a Bibliát, énekeltek, imádkoztak... Tulajdonképpen nem csináltak semmit, ami számomra új lett volna. De ahogyan csinálták, és ahogyan élték az egész életüket, az egészen más volt. Amikor imádkoztak, olyan volt, mintha Isten tényleg ott ülne és vele beszélgetnének. Isten nem csak vasárnap volt ott az életükben, hanem minden egyes nap minden egyes percében. Amikor ezt láttam, rájöttem, hogy mi a különbség: én sokmindent tudtam Istenről, ők viszont ismerték Istent. Én egy vallást láttam, ami az életem “kiegészítője” volt. Nekik személyes kapcsolatuk volt Istennel, amit az életük minden területén megéltek. Rájöttem, hogy ez az, ami a megoldást jelentheti az én életemben is. Elhatároztam, hogy mostantól kezdve én is akarok egy ilyen kapcsolatot Istennel. Azt akartam, hogy Isten betöltse a hiányérzetet az életemben. Meg akartam őt ismerni, mert láttam, hogy Isten megismerhető. Bízni akartam benne, mert láttam, hogy nála sokkal jobb kezekben van az életem, mint nálam.

Abban az évben elkezdtem igazán Istent követni. Kívülről nem történt túl sok változás, hiszen továbbra is jártam gyülekezetbe, olvastam a Bibliát, imádkoztam, és próbáltam “jól viselkedni”. De belülről az életem gyökeresen megváltozott. Szép lassan Isten került az életem középpontjába és elkezdett meghatározni minden mást: a családommal és a barátaimmal való kapcsolatomat, a tanulást, azt, hogy hogyan nézek magamra, és hogy hogyan látom a jövőmet. Elkezdtem személyesen megismerni Istent. Megtanultam, hogy ő mindenkinél jobban szeret és célt ad az életemnek. Megtanultam, hogy nála van az örök élet, és egy olyan békesség, amit soha senki nem tud elvenni tőlem. Rájöttem, hogy csak akkor leszek igazán boldog, ha őt követem. Nagyjából 10 éve kezdtem el járni ezen az úton, és azóta egyszer sem bántam meg. Istennél egy olyan életet kaptam, amit nem cserélnék el semmire.

Ha kérdésed/véleményed van azzal kapcsolatban, amit leírtam, írj nyugodtan:

Neved:

Email címed ([email protected]):

Email címed megerősítése:

Egyetem/Főiskola:

Kérdésed/Hozzászólásod:




Ha nem tudod elolvasni,
kattints ide!


 Hogyan lehet megismerni Istent...
 Van egy kérdésem vagy megjegyzésem...
OSZD MEG MÁSOKKAL:  

TOP