Bálint

Egy élet az Istenért, egy élet nekem

Bálint

Az én történetem nem velem, hanem a szüleimmel kezdődött. Történt ugyanis, hogy mielőtt megszülettem, mindketten behívták az életükbe a kis Földünkön 2000 éve megfordult Istent, azaz Jézust. Felismerték azt, hogy ezt az életet csak úgy érdemes élni, hogy olyan dolgokra fordítják az idejüket, amik megtételére Teremtőnk őket is alkotta; hogy mindenben az Isten akaratát keressék és kövessék.

Én egy olyan családba születtem, ahol ezek voltak a legfőbb értékek. Hamar felismertem, hogy igen messze állok a tökéletességtől, ezért személyesen nekem is szükségem van az Isten bocsánatára és az Ő segítségére, hogy csak a jó célokra hajtsak. Így egyike vagyok azon kiváltságos embereknek, akik egész életükben igyekeztek az Isten akaratát keresni és követni.

Na de mit is jelentett nekem ez az Isten-akarat követés? Miben más így a sztori, mintha egy Istenhez köze nincs gyerekként bíbelődtem volna önnön boldogságom hajszolásával?
Sajnos, vagy nem sajnos, de attól még, mert én az Istennel voltam, nem én lettem az új Superman. Egy fikarcnyit sem lettem okosabb, sem jobb sportoló, vagy ügyesebb a művészetekben. Isten nem adott különleges képességeket, hogy minél nagyobb valaki legyek. Nem lettem menőbb srác, nagyobb dumás az osztályban, vagy szőke herceg a lányok szemében. Isten nem adott különleges adottságokat, hogy minél jobban érezzem magam. Mindezek a dolgokat nem adta meg az Isten, noha időnként ugyancsak szerettem volna. Így, ha a boldogságot ilyen formában képzeljük el, akkor nekem semmivel nem lett jobb az életem az Istentől.
De az ugyancsak hálátlan dolog lenne, ha azt mondanám, hogy az Isten semmi jót nem adott nekem. Ahogy egyre többet láttam ebből a világból, úgy lett számomra egyre nyilvánvalóbb, hogy igazán boldog amúgy sem lehet az ember pusztán a fentebb sorolt dolgoktól. A körülöttem lévők között volt, aki a tanulást, volt aki a sportot, a csajozást, vagy a partizást űzte magas fokon, mégis jobban belegondolva legtöbbüknek elég üres volt az élete. Tényleg ezek azok, amik értékessé teszik az életet? Tehát az lenne a legértékesebb élet, ha 24/7 csak ezeket csinálnánk? Ennek nincs semmi értelme.
Amit nekem Isten adott, azt talán úgy lehetne kifejezni, hogy értelem az életemnek, bár több ennél. Ha van egy mindenható ebben a világban, aki nem véletlenül teremtgetett ide mindent, akkor van egy célja, hogy mit akar elérni, és ennek elérésébe becsatlakozni a legjobb dolog, amit kezdhetünk a nekünk adatott lehetőségekkel. És lőn csoda, tudatosan keresve azokat a dolgokat, amelyek Istennek örömöt szereznek, és ezeket cselekedve ráadásként megkaptam mindent, amire az embernek szüksége lehet. Békességet, örömöt, biztonságot és reményt.

A legtöbb ember előbb-utóbb felismeri magában a boldogság utáni vágyat. Így az válik életük céljává, hogy boldogok legyenek. Szerény pályafutásom alatt én viszont azt láttam, hogy 1. az életben a legjobb cél Isten akaratának követése 2. Isten ráadásul megad mindent, amire csak szükségünk van.

"Keressétek először az Ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek." (Máté 6,25-34)

Ha kérdésed/véleményed van azzal kapcsolatban, amit leírtam, írj nyugodtan:

Neved:

Email címed ([email protected]):

Email címed megerősítése:

Egyetem/Főiskola:

Kérdésed/Hozzászólásod:




Ha nem tudod elolvasni,
kattints ide!


 Hogyan lehet megismerni Istent...
 Van egy kérdésem vagy megjegyzésem...
OSZD MEG MÁSOKKAL:  

TOP